2013. január 23., szerda

Határok

Gondolkoztatok már azon, hol van a határ erkölcs illetve erkölcstelenség között?

Én néha napján *mikor valami komolyság kerül az életembe, mert olyan is kell néha* elgondolkozom, vajon mi az ami normális esetben még belefér az erkölcsösség határába.

Zsoltival nem alkotunk egy párt. Ez tény. Le van tisztázva, semmi jónak nem vagyunk az elrontói, elvagyunk mint a befőtt. Ha bárkinek jön valami komoly akkor tovább lép. *mint általában egy kapcsolatban...* Le van tisztázva, meg van beszélve, probléma letudva.

Elvben.

De ha valakinek nem komoly jön? Példának okáért tegyük fel hogy valamelyik fél elmegy bulizni, felönt a garatra, másnap reggel meg pucéran kel fel valami szintén pucér vad idegen ellenkező nemű mellett? Na az minden, csak nem komoly. :D *főleg ha nem is emlékszik rá...* Elméletileg mivel kapcsolat nincs, nem kell elmondani. De mégis, én úgy tartom fairnek, ha megtörténne velem a dolog, elmondanám, tudja a másik hogy ki hányadán meg hogyan áll. És ugyanezt én is elvárom fordított helyzetben.

De ott a másik szitu, mikor megtetszik "a Ms/Mr elvagyok" haverja. Na, kapcsolat még mindig nincs, szóval simán lehetne egy két durrantás, randi, kapcsolat bármi. De ott van a "pasim/nöm barátjával/barátnőjével nem kezdünk mert az tabu" szlogen. És egyet is értek vele. Szerintem nem számít hogy van e járás vagy nincs, a beltenyészet egy társaságon belül, az ugyanúgy beltenyészet marad. Láttam párat, hallottam párról, pontosan tudom mik mennek olyankor a társaság kipróbált tagjai között... Érdemes ezért beleugrani a dologba?

Hogy tud valaki belenézni a társaság érintett tagjainak szemébe azok után? De most komolyan. Tudom hogy megvolt A és megvolt B, tudom hogy A és B jo barátok, szoval elmondják milyen volt velem, X-el. És jönnek a közös témák, miszerint "neked is úúúúúúúgy nyögött mint nekem?" Aztán persze X találkozik A-val és B-vel is, és akkor megy a nagy nézés... a tudattal hogy ott bizony mindenki tud mindent. Méretet, reakciót, teljesítményt, mindent! Megéri?

Sokat szoktam gondolkozni azon, vajon mi lenne ha jönne valaki. Bárhonnan, bármelyikünk oldaláról. Nem tudom a választ.

De jó elgondolkodni azon, hol is húzódik szerintem a határ. Szerintetek? Ki hogy látja ezt?

Ui: nem, nem volt egy éjszakás kalandom, és beltenyészeti taggá sem avanzsáltam még magam. :D De nem is tervezem. Legalábbis az utóbbit. :D

2 megjegyzés:

Barbara A. írta...

Hmm ez egy érdekes téma nagyon, és nincs rá igazi jó válasz. Szerintem minden attól függ, hogy ki milyen dolgokat milyen körülmények között vállal.
Például van, akinél be se következhetne egy része annak amit leírtál, ha 'belterjeskedik', gondolok itt arra hogy X és Y megbeszélik hogy hogy nyögött a csaj mindkettőnek... van olyan csaj, aki tutira csak akkor feküdne le akármelyikkel, ha ismeri annyira, hogy tudja, nem fogják őt kibeszélni, mert az azért nagyon nem szép dolog XD
Pl van Dávidnak egy munkatársa, csomó kalandja meg mindene volt, nem szégyell mesélni a numerákról, de amikor stabil barátnője van aki fontos neki, akkor arról hallgat ám. Ugyanígy, ha a belterjes tagok barátok (azok kell hogy legyenek, ha közös baráti társaságuk van és összejárnak), akkor annyira elvárható, hogy fontosak legyenek egymásnak a kalandtól függetlenül is, hogy ne tárgyalják ki a csajt!

Aztán meg, a járás és stb fogalma... van egy általánosan elfogadott definíció/elképzelés azt illetően, hogy mit takar a járás, meg a szerelem, stb. Attól, hogy valaki nem mondja ki, hogy jár a másikkal, attól az még úgy van, mert megfelel az általános definíciónak XD persze ezzel is lehet vitatkozni, de szerintem sokan így vannak vele XD

Azzal viszont már nem, hogy a járás egyenlő-e azzal, hogy fontos neked valaki, netán szerelmes is vagy XD Nálam mindenképpen, amikor próbáltam járni olyannal aki nem mozgatott meg bennem semmit, annak olyan is lett a vége XD tehát ha én járok valakivel, akkor tárgytalan úgyis az egyéjszakás, mert szerelmes vagyok és ő kell nekem, más nem XD
De tudom, hogy én vagyok kisebbségben, csak vázoltam, hogy ez a véleményem, hogy ezért nincs válasz, mert mindenkinél más fér bele és mások az elvek... nem erkölcsök, hanem csak elvek meg világnézetek meg ilyesmik :D na, jó kis regényt irtam :D

Madam Hotelier írta...

Hát szerintem a kibeszélés nagyon függ attol hogy ki hogyan élte meg a dolgot. A mi társaságunkban pl volt egy csaj, aki végigment 3 srácon, mindhárommal járt, de idöközben mindig megcsalta öket a kövi haverral *akivel aztán járt...* A végén, mikor már kikerült a társaságbol, és mindenkinek megvoltak a sérelmei, röhögve tárgyalták ki a dolgokat, persze nem full részleteiben, de a csajt pl elnevezték fekete lyuknak mert mindenkit benyel................ Na ezt azért jo elkerülni. :D :D :D

A járás meg... hát szerintem szerelem nélkül is müködik, nyilván az az ideális ha szerelmes az ember és minden happy meg jo. De van hogy csak jo ugy ahogy van, nincs szerelem de ugyanugy minden jo. Ha meg jön valaki más... ha szerelmes az ember is megesik hogy jön valaki más...valaki jobb, amit aztán vagy megbán az ember vagy nem. A kérdés csak az hogy kihez lép meg öszintén bevall e mindent...

De jah, mindenkinek más a véleménye,ez igaz. :D