Törökország 2012-Kayseri

Péntek, reggel 8 óra. Telefoncsörgés…ébresztőőőő!!! Nemsokára megy a repülő! Fél 10-kor indulás, hajrá, vár minket a LisztFerihegy! :D Találkozás a többiekkel, 1 2 3 4 5, mindenki megvan, becsekkolásra fel!

Így indult a napom, mikor Törökországba mentem. A Malév gép fél órát késett forgalmi okokból, biztos dugó volt odafent… Mikor Isztanbulban leszálltunk, volt 4-5 óra átszállási időnk… Ehhez képest késett még egy órát a Kayseribe menő gép az időjárás miatt… Majd még fél órát álltunk a kifutópályán az engedélyre várva. Élmény volt. Fél 11- 11 fele leszálltunk Kayseriben…ESTE! Hó, -15 fok… és kezdődtek a gondok.

Mikor elindultunk, a török szervezet nem küldött semmilyen hotel címet vagy nevet, se egy telefonszámot hogy kit tudunk elérni ha bármi gond van… És hát támadt egy aprócska gondunk este 11-kor a -15-ben… Senki nem várt minket! Kis szerencse és némi ismerkedés árán végül sikerült elmennünk a találkozo helyre ahol találkoztunk a vezetővel, akiről kiderült hogy ugyanaz a nő, aki anno egy másik török projekten(amin részt vettem) is volt már vezető… :D Kicsi a világ ugyebár.

Na elmentünk a szállásunkra… 3 ágyas szobák, egy szekrénnyel… nem igazán fértünk el, de nem gond, suttyo fiatal magyarok vagyunk megoldjuk. :D Probléma forrás 2.0 : nem jönnek a máltaiak. 3.0: 6 görög helyett csak 2 jön biztosra, további 3 talán (végül jött az a 3)… 4.0 Nincs angol wc, csak török tipusu pottyantós, ami annyit tesz hogy kapsz egy zuhanytálcát benne egy lukkal, a falon kb 50 cm magasan egy csappal alatta egy kis kancsoval… sok sikert a lehuzáshoz nagy dolgok esetén ha esetleg nem találnál bele csont nélkül… Problémaforrás 5.0 : NINCS FÜRDÖSZOBA! …….. Lássuk csak, 12 óra út után az ember első körben nem rottyantani szeretne elmenni, hanem fürdeni hogy utána megtisztulva koszolja be ánuszrózsáját és szentelje fel a placcot………. hát nekünk ez a dolog kimaradt… Személy szerint én azzal vigasztaltam magam, hogy a törökök legalább olyan büdösek lesznek mint én, én viszont legalább olyan büdös leszek mint a többiek körülöttek, szoval senkinek sem fog feltünni a 3 napos szagom… No meg aztán sziszegös szappant vittünk mindannyian. :D

A program az önkéntes munka vállalása témában volt meghirdetve… Ennek és a szervezök lazaságának az lett a következménye, hogy 8 napon keresztül ettem, angolul beszélgettem bárkivel aki meg tudott nyikkanni angolul és teleltem. :D Voltunk persze kötelezö programokon, igy például meglátogattunk két iskolát ahol felnöttek angolt tanultak hogy jobban érvényesülhessenek az üzleti életben… ugyanis a város ahol voltunk, Kayseri, egy ipari város, amolyan kereskedelmi központ, ahol gyárak és cégek egyaránt letelepedtek. A két legfontosabb nyelv igy a japán és az angol lett. A helybéli török vezetőnk, Neslihan (magyar nevén csokigolyo *a Neslétől csupa csoki*) például angol tanárnak tanul az egyetemen, de japánul is tanul hogy tudja az üzleti nyelvet mert ki tudja mire lesz jo. :D Ez az ami nálunk kb csak álom… Na mindegy. Szoval voltunk két iskolában, néztünk tradicionális festést amit marhagyomorsavval tartositott speciális festékkel végeznek, beszéltünk az álmainkrol, kérdezgettük az utca embereit a vallásrol, a problémákrol az országban, felhivtuk a figyelmüket az ujrahasznositásra, és ha idönk és lehetöségünk engedte volna adtunk volna nekik teát, hogy gondoljanak azokra akiknek nem jut és igyanak helyettük is…vagy valami ilyesmi.

Fürdéseinket egyébként ugy oldottuk meg, hogy két naponta vittek minket tradicionális török fürdöbe. Na és itt jön a meglepi, ugyanis a hagyományos török fürdö, a Hamam, nem olyan mint itthon… két részre van osztva, egyik fele a férfiaknak, a másik a nöknek, de nincs semmilyen közös része a dolognak. Mikor belépünk kapunk egy kancsot *pont olyat mint amilyet a wc lehuzására használunk* és ennyi. A török nök topless vannak bent, egyenfüdöbugyeszban, ami kb a nagymamabugyi továbbfejlesztett, buggyosabb, kicsit gatyaszerü verzioját jelenti hogy ne látszodjon át és ne tapadjon nagyon… Na hát ez az amit mi turisták,suttyo magyarok és görökök nem vállaltunk be. :D A fürdöruha a kulturánk része, ennyi, pont. Na a Hamam ugy néz ki hivatalosan hogy 3 terem van bent… az első a leghidegebb, benne 3 csappal. A középsö terem a közepes, fürdöhömérséklet két szárnnyal, középen pedig egy köpodiummal, ahol egy 200 kilos topless nénike sikálja dörzsiszivaccsal az arra befizetett nöket… kislábujjtol mellbimboig majdnem mindent átsikál hogy lejöjjön a feleslges hámréteg……. Guszta mi? Na a két szárnyban is van 3-3 csap. A szárnyakbol pedig nyilik 1-1 terem, az a szauna terem, a legmelegebb szintén 3-3 csappal. A csapok alatt van egy márványnak tünö mosdokagylo, amibe ha az ember enged hideg/meleg vizet ki tudja merni a kancsoval. És locsolni tudja magát… Ez a hagyományos török fürdö. A termekben a fal mellett az ülös rész magasabban van mint maga a talaj, a tövében van a lefolyo, vagyis elfolyo, semmivel sincs fedve, szabadon folyik az ember lába mögött a koszos víz… igen, simán le lehet vágni ha valakinek havi zárlata van mert akkor jön egy méternyi rozsaszin viztömeg…a LÁBADNÁL……. meg ha valaki pl borotválkozik a szörrel ugyanigy… guszta mi? Kultúra kérdése ki hogy éli meg. A lényeg hogy semmit nem kaptam el ottléteim során pedig 3x voltunk. Skills. :D

A társaságrol érdemes annyit tudni hogy magyarok, görögök és törökök voltak 5-5-2 arányban. Mindenki nagyon nagyon jo fej volt,rengeteget hülyültünk és poénkodtunk, még többet dumáltunk. :D Este a magyar lányokkal trécseltem hajnali 3ig nappal pedig a görögökkel és törökökkel angolul estig. :D Multikulturalitás forever. Most és mindörökké. :D

Voltunk mecsetnézöben, ami még mindig tetszik, az iszlám vallás hihetetlenül inteligens vallás, a maga modján persze kicsit morbid is, de melyik vallásnak nincsenek árnyoldalai ugyebár. Mindenesetre lenne mit tanulni tölük. Elmentünk Kappadókiába is, amit legjobban a görög meteorákhoz tudok hasonlitani… Szép volt,csak borzalmas idönk volt, 100 km-es szél a -5-ben… Élmény volt megfagyni… De azért örülök hogy oda eljutottunk.

A kajárol…hát… egyszer laktam csak jol, akkor is azért mert a többiek nem szeretik a halat… Egyébként minden kajálásunk közös tányérbol ment, nem volt olyan hogy csak az én reggelim, egy tányéron minimum 3an osztoztunk…egy olyan tányért kell elképzelni amit egyedül be tud vágni egy magyar és egy görög ember…. na erre jutott 2 görög-1 magyar vagy forditva… Szoval 0 kilo plusszal jöttem haza. :D Füszeresen esznek, sok lisztböl készült kenyerük, péksüteményük van, ha édességet csinálnak az olyan édes hogy EHETETLEN, borzalmas, undorito és fujj, minden étkezés után isznak speciális török fekete teát,ami elösegiti az emésztést… Finom, hoztam is haza egy csomaggal. :D

Az utolso két napunkat Isztanbulban töltöttük, de nem a projekt keretein belül. Az már saját „telelés” volt. Utáltam. sajnálom, bármennyire is vártam, rájöttem hogy nekem nem valo egy 17 millios város… tömeg tömeg tömeg, a bazár szép volt és érdekes, csak két perc után már irritált hogy 2 méterenként megállitanak hogy minden szart eladjanak, engem meg elvegyenek feleségül… Igen, a vörös loboncommal igencsak kitüntem… A végén már Petinek mondtam hogy legyen a férjem hogy békén hagyjanak. :D Bementünk a kék mecsetbe, az szép volt, a Hagia Sofiába nem mentünk be mert az belépös volt és drága… Isztanbul egyébként fejlett város, a tömegközlekedése olcsobb (!!!) mint Budapesten, sokkal jobbak a buszok és a villamosok is, a metro szintén… Mondjuk nem lepödtem meg. Az épületek so-so, nem öregek, de hát nem is valami szépek. Közepesen koszos, jobban takaritanak ott mint nálunk. Az emberek szemetek, csak a pénzre hajtanak, bár egy turisztikai városban mit várok, ott legalább tepernek hogy eladjanak nem ugy mint nálunk… Kayseriben ezzel ellentétben irtozatosan vendégszeretöek voltak, leszolitottak az utcán, fényképezkedtek velünk, behivtak ingyen teázni hogy ne a buszmegálloban fagyoskodjunk… Hihetetlen volt számomra az a kedvesség és segitökészség amit ott tapasztaltam Törökország kellös közepén…

Mikor hazajöttem az volt az elsö dolgon hogy lefürödtem és ettem egy „csak az én vacsorám”-at. :D Jol esett nagyon. :D

hihetetlen jol éreztem magam odakint, érdemes volt elmenni. Rossz élményem nem igazán volt kint hála a társaságnak és a humorérzékemnek. :D

Képeket majd a picasa albumba teszek fel, ide lusta vagyok. Sorry.