Dejavu- avagy vannak dolgok amik sosem változnak...

...más dolgok viszont igen.

Nos a tegnapi napomat úgy tudnám a legszebben leírni hogy elbaszott egy nap volt. De csak a kezdése. Ami viszont kicsit rányomta a bélyeget az egészre...

Úgy volt, hogy megyek be fényképezni a munkatársaimat (csajokat, a pasijaikat) hogy gyakoroljak,nekik meg legyen pár jó képük. Megbeszéltük pénteken hogy fél 12-kor a házban találkozunk onnan megyünk majd valamerre a szabadba. Tök lelkesek voltak, hogy őszinte legyek lelkesebbek mint én,mivel nekem arra a napra jutott a másfél éves tisztázás álá Dzsoti is.

Nos reggel felkeltem, rohanva elértem a hévet... Beértem a házhoz...konstatáltam hogy két csajszi akit nem fotoztam volna kint ülnek és dumálnak a bejáratnál. Kérdeztem tőlük hogy a többiek öltöznek e még? Mi volt a válasz? "Nem, már fél órája hazamentek..." Kiderült ugyanis hogy nap közepén bepunnyadtak vagy mi, és írtak nekem egy sms-t...Csakhogy a hülye corby már megint elkezdte ezt a "Broken message" szart, miszerint nem jelzi ki sehol hogy kaptam egy üzit,csak a mappában látom hogy hoppá van egy üzi, de annak csak egy részét jeleniti meg... Szóval beszoptam a délelöttöt rendesen. Felhivtam Teréziámat hogy átmehetek e csövelni, mondta hogy nyugodtan úgyis sütit kéne sütnie de egyedül nincs kedve hozzá. dumáltam még kicsit a bentiekkel, aztán mentem a világ végére, Óbudára. Sütöttünk, dumáltunk, gyorsvágtában csináltam pár használható képet Teréziámról és indultam a világ másik végébe, a Boráros térre.

Dzsotinak mindig is volt egy olyan "remek" szokása hogy úrinő módjára tudott késni...ez azt jelenti hogy kb 40 perceket... Fenntartásokkal haladtam a találkozó helyszínére annak ellenére hogy megígérte hogy nem fog késni... És lássunk csodát, tényleg nem késett! Vannak dolgok amik változnak. :) A kezdés elég furira sikeredett, másfél év kihagyás után hirtelen egyikünk se tudta hogy akkor most hogy köszönjön..puszi nem puszi, mosoly vagy mégse... Aztán ez a beszélgetés elején is meglátszott. De a végére belerázódtunk és úgy ment minden mint régen. Mert vannak dolgok amik nem változnak.

Tisztáztuk az eltűnés okát, átbeszéltük a lelki dolgokat, próbáltunk tanácsot cserélni, ki tudja mennyire jött össze. Viszonylag kevés időt, 4 órát töltöttünk kb el a Gellért hegyen egy Jager kíséretében... De mászkáltunk közben azért jobbra balra mikor már hideg volt.

Örülök hogy újra előkerült, nem tudom még hova tart ez az egész, hogy lesz e belőle akármi, jelenleg azt se tudom mit szeretnék... Majd alakul ahogy alakul, veszíteni valóm már nincs. :)