2010. december 23., csütörtök

Néha fent, inkább lent

Nos hát ma döbbentem rá arra hogy amióta leállamvizsgáztam és D is "kidobott" (ez így túlzás, de mondjuk úgy hogy lehúzott a lefolyón, elfelejtett mint a szart stb) valahogy nem jönnek össze a dolgaim.

Kezdődött a lejtő azzal hogy a zagrebi interjúm padlóra küldött, majd tudatosult bennem D is, és megkezdődtek a szívügyeim is... Elkezdtem állást keresni, és újabb pofonok értek, sehova nem hívtak be, még a volt melóhelyen is közölték hogy sorry de nem vagyok elég jó, nincs tapasztalatom. Aztán ment a stresszelés ezerrel. Majd jelentkeztem egy ösztöndíj programra ami mondjuk úgy hogy a fény volt a kurva nagy pöcegödörben, de ma, egy hónapos csuszás után, az is kihunyt, ugyanis nem kaptam meg az ösztöndíjat. Szóval maradok itthon, a poros,koszos, szaros országban, ki tudja mikor kapok munkát, már ha egyáltalán kapok... Merthogy én már abban sem vagyok biztos hogy itthon egyáltalán el tudok helyezkedni valami normális melóhelyen... Mondaná erre a rokonság hogy vállaljak el akármit, igen ám, ebben csak az a bökkenő hogy nem megyek el telefonos kisasszonynak 3 év főiskola és egy diploma után úgy, hogy azt a telefonos szart SEHOVA nem tudom beírni mérvadó tapasztalatnak...

Tegnap világvége hangulatom volt, a síromat ástam volna a kert végében...de kialudtam és ma egész jó napom volt. Addig amíg meg nem jött a mail hogy sorry nem vagyok már megint elég jó ahhoz hogy bármit is kezdjek magammal. Remek. Holnap karácsony, de rohadtul nem érzem úgy hogy ünnepelni kéne. Nem is szeretem már évek óta a karácsonyt, púp a hátamon, a sok teendő, idegbaj, agyalás, ajándék és stressz.... Nem kell ez nekem komolyan. Én azon emberek közé tartozom aki a karácsonyt egyedül is eltöltené mert semmi plusz hangulatot nem ad...Nekem rendszerint nyáron van karácsonyi hangulatom. Ez van, lehet szörnyülködni, de évek óta nem hoz lázba ez a mizéria. Összejön a család, a barátok, eszünk egy jót és kész. Ezt a mindennapok során is simán meg lehet csinálni, nem kell ehhez döglött fa fényekkel meg idegbajjal.

Az éves mérlegem idén sem áll valami jól. Egy fikarcnyival sem vagyok előrébb mint tavaly ilyenkor, sőt.... Lelkileg a padlón tocsogok, persze próbáljunk meg boldognak tűnni. Mást ne terheljünk, úgyse lesz jobb. Az én nyűgöm az én bajom. Úgyse tudnak rajta segiteni. Max azzal hogy nem rontanak a szitun, de ez kb a lehetetlen kategória.

Szörnyű egyébként rádöbbenni hogy régi önmagunk árnyékai vagyunk... mit lehet tenni? Várni. Elmegyek karácsony után vásárolni, bánatom igyekszem ruhába fojtani, hogy ha lelkileg nem is, de önbizalom terén fejlődjek. Szoknyát kéne venni, meg csizmanacit csizmával. Drága. DE per pillanat leszarom. Per pillanat mindent leszarok. Olyan az életkedvem hogy "előveszem a pálinkát és egyedül megiszom depis zenét hallgatva,fagyit zabálva és bőgve". Boldog karácsonyt.

És nem, nem szeretnék erről a családi összejövetelen beszélni. SE idén se jövőre, se most, se máskor. Ezt kérem karácsonyra. Köszi.

4 megjegyzés:

Barbara A. írta...

Naa, ne legyél ilyen. Szar, de legalább van hol lakni, van kajád, barátaid :)

És most nem fogsz szeretni de én az őszinteséget tartom a legfontosabbnak, és a barátaimnak nem szeretek szépitgetni és mismásolni úgyhogy leirom (előre is bocsi XD) hogy szerintem nem vagy abban a helyzetben hogy válogass, úgyhogy igenis el kell menni ha lehet telefonos kisasszonynak, mert az is több tapasztalat mint a SEMMI, és még keresel is pénzt vele. Szar meló, igen, de ez egy szar világ és nem lehet válogatni, manapság rengeteg többdiplomás, több nyelven beszélő telefonos kisasszony, recepciós, titkárnő stb van. Ezt dobta a gép... :( én is jelentkeztem már minden szarnak, mert kellett, ez volt. Szerintem akkor lehet tényleg panaszkodni, amikor MINDENT megpróbált az ember amit lehet, és a telefonos kisasszony/bolti eladó/stb szar melók, de még beleférnek egy normál munkahétbe, szal ez van, ezt kéne szeretni :/

Remélem most nem utáltál meg XD Tudom hogy nehéz és el vagy kenődve, de sajnos tényleg ilyen a világ :(

Madam Hotelier írta...

jaj ezért még nem utállak meg. :D no para. Hát van abban némi igazság amit mondasz, de éhbérért nem fogom kidolgozni a belem... Recepciosnak meg elmennék, titkárnönek is....de már oda is tapasztalat kell. Söt a bolti eladohoz is... a telefonos kisasszonyoshoz talán nem kérnek, de minimálbérét nem fogok gürizni ugy hogy megalázo az amit csinálok, mert ha én ugy viszonyulok a telefonálos csajokhoz ahogy,akkor hozzám se fognak kedvesebben, éhbérért meg nem fogom leordittatni magam vad idegenekkel... jo persze én sem orditom öket le, söt java részt elintézem egy ingerült köszönöm nemmel, de van hogy közlöm hogy nem és töröljön a picsába a rendszerböl,senkinek nem adtam meg a számot és nincs joguk megvásárolni és hivogatni... Ezt meg azért uram bocsátá meg, nem szeretném napi 8 orában hallgatni, hansulyozom kb minimálbérért... Szoval joggal válogatok azért...:/

És jah van ház, tetö,család/barátok meg kaja, de engem ez jelenleg rohadtul nem vigasztal, mert mindez nem járul hozzá ahhoz hogy lelkileg ugy érezzem ténylegesen érek is valamit. Oké hogy szeretek mindenkit és viszont, de ettöl még nem jutok elörébb, ugyanolyan szerencsétlen mihaszna bénazsáknak érzem magam... Ráadásul megint eltelt egy év, és se pasim, se munkám, se önállo életem, söt, nagyon célom sincs... De szilveszterkor bögök,üvöltök piálok egy sort, D-t elküldöm a halál fazsára...XD lezárva ezzel a mérlegelést és majd jobb lesz. Aztán valentin napkor meg szülinapon megint jön az ujabb kiborulás. XD

Éljenek a vizöntök és a dilis személyiségük. XD

Barbara A. írta...

Na akkor félreértettelek mert a telefonos meló alatt azt értettem amikor nem te hivogatsz csak úgy embereket, hanem pl ügyfélszolgálaton, meg ilyesmi, tehát bejövő hivásokat kell intézned. Abban nincs semmi degradáló szerintem, és nem is orditanak le mivel azért hivnak hogy segitséget kérjenek általában :) Amit te irtál le azt én se csinálnám, abban igazad van teljesen XD (bár én még olyanra is jelentkeztem de csináltak egy személyiségtesztet és rájöttek hogy kurvára utálnám ergo nem menne jól XD)

A többi leirt problémával meg tényleg együttérzek :((( és sajnos abban nem tudok mit mondani épületes dolgot, mert hát, az élet szar, aztán esetleg ha szerencséje van az embernek akkor összejön valami jó is. De eljön az, én hiszek benne, hogy mindenkinek, aki jó és becsületes ember, és nyitott szemmel jár az életben ^^ *hugs* ne add fel! Boldog karácsonyt :)))

Madam Hotelier írta...

jah hát az ügyfeles nem olyan gáz, bár barátnöm az invitelnél volt és mondta hogy volt olyan öregasszony aki orditva hivta fel :D és közölte hogy vele ne beszéljenek igy és nyugodjon meg az öreglány... XD

ma már jobban vagyok. kitakaritottam, kidobáltam csomo cuccot,rendet raktam... jol esett. :D

Boldog karit neked is!!!! :) Valamikor aztán talizzunk ha már itthon vagy. :)