Éreztétek már ugy hogy egyetlen egy mondat nagyon de nagyon odacsapott? Nah én ma igen.... A történet ott kezdödik hogy amiota az eszemet tudom, nem szeretem a gyerekeket...igen, nö létemre herotom van a csuszo mászo kölköktöl. Elémrakják és nem több egy kiskutyánál vagy kismacskánál...azzal a különbséggel hogy az állatokkal tudok mit kezdeni egy gyerekkel meg nem. ránézek,ök rámnéznek, én bevágok egy abszolut de kinszenvedéssel teli hamis mosolyt, ök meg elkezdenek üvölteni...nem szeretem öket, és ök se engem...de a normális ember ezt elfogadja nem akad fennt ezen a témán...nah hát ma kaptam egy pofont...
Elmentünk egyik rokonom festmény kiállitásának megnyitojára,és unokanövéremmel leültem dumálni picit. Nagyon birom és ö is bir engem, inkább barátnöi a viszony mint szigoru rokonsági...a lényeg hogy fél éve szült gyereket,sorban a harmadikat a családban...ö indig is szerette a kölköket...én meg nem... nah hát persze feljött a gyerektéma és teljesen kiakadt a nézeteimen... merthogy a nönek az a feladata hogy gyereket szüljön..hát én ezt nem igy látom, semmi kedvem szülni,meg gyerekekkel foglalkozni....szal kilogok a társadalom normális közegéböl...teljesen kiborult *bár sok ujat nem mondtam neki mert sosem állitottam hogy akárcsak egy pici szeretetet is érzek a kölkök iránt*...nah a lényeg hogy közölte hogy ezzel pszichologushoz kéne mennem, de nem azért mert hülye vagyok hanem mert nem normális az hogy igy látom a gyerekdolgot....ha azt monta volna hogy "menj el a dilidokihoz mert abnormálisan boldog vagy" azt megértettem volna...de azt hogy azért kell elmennem mert más nézeteket vallok és ugy látom nem kötelességem egy szar világba egy gyereket szülnöm akit ugyse szeretnék pusztán azért mert gyerek,de kötelességem megszülni és felnevelni, valahogy nem nagyon tudom se elfogadni, de épp ésszel felfogni... Szal király. És emellé még közölte hogy majd ha családi összejövetel van csak azért ir a kezembe adja a lányát hogy tartsam kézben...nem akartam neki mondani hogy sajnos akkor a gyerek kézröl kézre fog járni....^^;
Kicsit szivenütött hogy nem tud elfogadni olyannak amilyen valojában vagyok...hogy olyan embert akar belölem faragni aki sablonos és csak azért meghazudtolja az elveit hogy megfeleljen egy olyan társadalomnak, melynek már pusztán az elvei is szánalmasak. Ennél már csak másik "családtagom" jobb: "kell a második gyerek, mert kell a szocpol."
No comment.............
4 megjegyzés:
Uhhh hát szerintem mindenkinek joga van eldönteni hogy akar-e gyereket vagy nem, és attól hogy én akarok meg szeretem őket, még nem fogok senkit elítélni ha ő nem szereti őket o_O van úgyis elég ember, meg amúgy is meghalunk má a sok szmogtól meg minden szartól, lehet azt se érjük meg hogy megöregedjünk... minek a gyerek? :S Nyugi, én (és szerintem sokan mások sem) ítéllek el emiatt XD
:) Köszönöm. :) :hug: olyan jo hogy vannak akik megértenek.:) Bár kicsit elgondolkoztato hogy ti megértetek, a családom meg nem nagyon...o.O de mindegy....:D
Öö hát ez szerintem sok mindenkivel így van... én szeretem a szüleimet, meg tudom hogy számíthatok rájuk ha nagy gáz lenne, de megérteni azt nem tudnák a problémáimat, ne mis próbálkozom elmondani nekik :P ez ilyen :D
hm..ez is fura. Én pl a szüleimnek mindent elmondok mert tudom hogy ugy reagálnak rá amit ök gondolnak és nem ugy amit hallani szeretnék vagy amit kellene... nagyjábol a családom is ilyen,persze nekik azért nem mesélek el mindent...^^;
Megjegyzés küldése